Nemzeti konzultáció: fontos, hogyan vélekednek a magyarok

2020.06.03.
Nemzeti konzultáció: fontos, hogyan vélekednek a magyarok

Nemzeti konzultációt indít a kormány a koronavírus-járvány elleni védekezésről és a gazdaság újraindításával kapcsolatos intézkedésekről. A kezdeményezést Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában jelentette be pénteken: a fő cél most is az, hogy lehetőséget adjanak az embereknek arra, hogy közvetlenül is véleményt nyilváníthassanak azokban a meghatározó kérdésekben, amelyek érintik életüket.

A kormánypártok támogatásukról biztosították a kezdeményezést, mondván, az embereknek joguk van elmondani véleményüket saját sorsukról. A Jobbik, a DK és az MSZP most is feleslegesnek tartja a nemzeti konzultációt.

Az ellenzék nem támogatja a konzultációt

„Az a problémája az ellenzéknek a nemzeti konzultációval, hogy olyan szavazókat is megszólít, akik adott esetben ellenzéki attitűddel írhatók le. Amikor a kormány úgy fogalmaz, hogy egyetértési pontokat keres, akkor olyan kérdésekben próbál meg egyetértési álláspontot kialakítani vagy felmérni az állampolgári véleményeket, amelyek mentén a későbbiekben konkrét cselekvés is következik” – mondta Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A cselekvés azt is jelenti, hogy a kormány a következő, körülbelül féléves időtávlatban is képes lesz majd olyan ügyekben is kommunikálni és eredményeket felmutatni, amelyek mentén megkérdezte az állampolgárok véleményét is – tette hozzá az előző gondolatmenetéhez.

A magyar ellenzék – folyamatosan a demokráciát félti belföldön és külföldön egyaránt – egy hatékony, jól működő és tulajdonképpen már-már intézménnyé kinövő politikai cselt folyamatosan megpróbál félremagyarázni – közölte az elemző.

Kuriózumnak számít a nemzeti konzultáció

Ez lesz a kilencedik alkalom, amikor az állampolgárok elmondhatják különböző fajsúlyos kérdésekben a véleményüket: ez az európai politikában is kuriózum.

Kuriózum azért, mert

„nem kötelezi a kormányt jogszabály arra, hogy nemzeti konzultáció keretében kérdéseket tegyen fel,

és a válaszokat ráadásul kötelező érvényűnek is vegye” – fogalmazott.

A legutóbbi, a családok védelméről szóló nemzeti konzultációs kérdőívet 1,4 millióan küldték vissza. Egyrészről kritika éri ezt a számot azért, mert a magyar felnőtt és véleményt formálni képes lakosság jelentős részét az ellenzék szerint nem érték el, ami nem igaz, mert elér minden állampolgárt, csak nem mindenki válaszol. Ez azért is rendkívül fontos, mert ilyen visszacsatolás után lehet döntéseket meghozni, ami pedig mind a magyar belpolitikában, mind pedig az európai politikában a későbbiekben egészen biztosan jól fog jönni – tette hozzá Tóth.

Új generáció néven indítanának gazdaság-helyreállítási tervet

Olyan nagy horderejű kérdésekről kell dönteni többek között, mint a gazdaság újraindítását segítő intézkedések, miszerint az Európai Bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programját új generáció néven indítanák el, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna.

Ezzel az összeggel

az Európai Unió hétéves pénzügyi kerete 2021–2027-ben 1850 milliárd euróra emelkedne,

a 750 milliárd eurót az unió a pénzügyi piacokról szerezné be, hosszú, 2028 és 2058 közé eső lejáratra. A kölcsönfelvétel a saját források plafonjának ideiglenes megemelésével lenne megvalósítható. Ez tenné lehetővé, hogy az uniós bizottság a pénzügyi piacokon kölcsönözni tudjon.

Az 500 milliárd eurót szükségszerűség szerint osztanák szét, a 250 milliárdot pedig hitelként. A visszafizetés pedig erősorrend szerint történne: az erősebbek többet, a gyengébbek kevesebbet fizetnének vissza” – mondta Boros Imre közgazdász.

Hozzátette, ami nettó készpénzben az országban maradna, az a magyar költségvetéshez és az európai uniós támogatási összegekhez képest is elhanyagolhatóan kevés, mintegy 500 és 700 millió euró közötti összeg lenne.

„Várhatóan még hosszú tárgyalások lesznek a gazdaság újraindítását segítő intézkedésekről,

hiszen a többi ország sincs megelégedve vele. Egyetlen esetben lenne érdemes elfogadni, ha a hitelfelvétel, és annak felhasználása mellé semmifajta brüsszeli instrukciót nem adnának” – hangsúlyozta a közgazdász.

hirado.hu