Elhunyt Závaczki Zsolt – A nyíregyházi sportember meghonosította a golfot a városban

2020.09.09.
Órákig tudott beszélni a golfról, a terveiről, a versenyekről.

Közel két évtizede ismertük egymás Závaczki Zsolttal. Egy golfpályát kezdett üzemeltetni Libabokorban, és egyszerűen látnom kellett, ki az az őrült, aki a nyírségi homokon akarja meghonosítani ezt a játékot. Hát kimentünk megnézni a gyakorló pályát, melyen Zsolt egyik percben még az ütőfogást mutatta a kezdőknek, majd bepattanva egy Fiat Ritmóba egy speciális – saját maga által szerkesztett eszközzel az elején – összeszedte az elütött labdákat. Órákig tudott beszélni a golfról, a terveiről, a versenyekről. 

Egy nyaralás alkalmával szeretett bele a játékba, amikor egy golfpálya mellett sétálva néhány labda kigurult az utcára. Ő meg szó szerint belebotlott, hazahozta, vett egy ütőt, és a szalonnasütések csúcspontjaként elővette, és az aktuális társasággal játszottak egy jót a kertben. Aztán tanfolyamra járt, és jöttek a versenyek is. De a fő cél rövid időn belül az volt, hogy fiából, Bálintból faragjon sportolót. Ennek érdekében le is vágta az egyik ütő nyelét, hogy a kis Bálint azzal játszhasson. 

Egy alkalommal megengedte, hogy az otthonukban forgassunk. Egy külön szobát megtöltöttek már Bálint serlegei, mert gyorsan kiderült, hogy nagyon tehetséges. Zsolt és párja pedig mindenben egyengették az útját. Ha kellett apartmant béreltek Spanyolországban, és kiköltöztek, hogy ott edzőtáborozhasson. Vagy több tízezer kilométert vezetett egy évben, hogy a környékbeli országok versenyein indulhassanak. Amikor pedig itthon voltak, éjjel-nappal dolgozott, hogy megteremtse az anyagi hátteret az utazásokhoz, felesége pedig Bálinttal tanult, hogy a vizsgáit teljesítse. Többször is megkapta a jó tanuló-jó sportoló elismerést. És jöttek a sikerek a versenyeken is. 

Aztán a tavalyi Városi Sportgálán nem voltál ott. Szokatlan volt mindez, mert egyet sem hagytál volna ki, ahol Bálintot jutalmazták. Aznap tudtam meg, hogy nagy a baj. De erősnek tűntél, jött a műtét ami sikeres volt, és te rendületlenül küldted a beszámolókat Bálint versenyeiről. Mígnem szerdán Bálint rám nem írt egy rövid üzenetben: „ Apa kedden 17 órakor elment.” Sokkolt a hír.

Még mindig itt van mellettem az a Kincses Kalendárium, melyben a 2018-as golf szezont értékelik. Bálint van a címlapon. Hihetetlenül büszke voltál rá – joggal. Én meg büszke voltam arra, hogy kaptam a kiadványból tőletek egy példányt. Nem gondoltam, hogy ha egyszer ránézek, akkor lefelé görbül majd a szám, mert rád emlékeztet…

Isten veled Zsolti!


Szerző: Dankó László