Krúdy konferencia a Krúdy Gyula Gimnáziumban

Iskolánkban lassan már hagyományokká válnak a különféle rendhagyó órák, mivel az itteni diákok nyitott érdeklődése és a tanárok kreativitása együttesen lehetővé teszi, hogy megragadjanak minden alkalmat arra, hogy több oldalról és más nézőpontokból közelítsenek meg dolgokat. Gimnáziumunkban ez alkalommal a névadónk, Krúdy Gyula sokrétegű személyének és írói varázsának szegültek nyomába a 11.-es magyar faktosok Pál Andrea tanárnő és Gerliczki András tanár úr segítségével.

A konferenciát különleges vendégünk, Karádi Zsolt irodalmár, egyetemi professzor nyitotta meg. Márai Sándor jellemzését osztotta meg Krúdyról, melyben kiemelte az író egyediségét, újdonságát, besorolhatatlanságát és a valóságtól való elrugaszkodását egyaránt. Krúdy művészete más, más hatást kelt, mint az addig megszokottak, új stílust teremtett, ami csak az övé, a valóság realizálásával - mégis az álomvilágba emelésével - teszi különlegessé műveit és életét.

A bevezető után vendégünk folytatta az első témával: Krúdy és a színház. Ebben Krúdy eddig „elhanyagolt oldalát” mutatta meg: a színikritikusét, amiről nem szokott szó esni. Bemutatta a fiatal Krúdy pályájának kezdetét, mindennapi életét; azt a tempót, amiben élt, hogy majdnem 3 hónap alatt 130 kritikát és színházhoz kötődő művet írt. Ezáltal egy kis kulisszák mögötti betekintést kaphattunk a híres-neves költő gyakorlati és fiatal életébe, továbbá színésznőkkel való esetleges kapcsolatáról fantáziálhattunk. Krúdy írói tevékenységének ismertetését folytatta Garaj Bernadett (11.C) A vörös postakocsi című regény bemutatásával. Ő ismét kiemelte Krúdy sikerét és gondolkodásmódját, alkotói folyamatát: milyen kapcsolatokon és jól elkülöníthető eseményeken keresztül mutatta be regényében korának fiatalságát és problémáit.

A második felvonásban Krúdy és az élvezetek kaptak teret. Szláma Flóra (11.C) Krúdy és a nők című izgalmas előadását hallgathattuk. A híres író hírhedt csábításait, szerelmi románcait és filmbe illően fordulatos magánéletét ismerhettük meg. Életéből merített konkrét példák után a Szinbád novellákban ábrázolt nőalakokat és kapcsolatokat is boncolgattuk - és a kettő közötti áthajlásokat. Az biztos, hogy Krúdy e téren sem volt hétköznapi!  Az élvezetekhez kapcsolódik még Gerliczki András tanár úr kulináris előadása a „velős csontról”. Egy teljesen újfajta, mégis hétköznapi szemszögből közelítettük meg az írót, viszonyát az ételekkel. Élet és étel – hangoztatta tanár úr, ami a valóságban is játékosan összecsengett Krúdynál. Étkezései lelki jelentőséggel bírtak, életszakaszaiban mást jelentettek neki. Az életet a vegetatív lét bizonyosságai határozzák meg – idézte tanár úr. Ebből az új megvilágításból tisztábban értelmezhetjük a Krúdy művekben, Szinbád történetében az e fajta jeleneteket.

Végül Krúdy utóéletét vizsgáltuk; Diczkó Botond (11.D) az író Nyíregyházán található hagyatékait hozta érdekesebbnél érdekesebb történetekkel: a sóstói erdőről , a papok padjáról és más emlékművek mögöttes tartalmáról. A Krúdy kultuszról Pál Andrea tanárnő mesélt, amely szintén visszavezethető a város és Krúdy Gyula kapcsolatára az író pályafutása során. Meglepő és jelentős háttérinformációkat szerezhettünk, és egy kerek képet kaptunk a két fél közötti egymásra utaltságról. A kultuszt és a fent maradó emlékeket ismerjük, de a kérdés, hogy mennyire válik sajátunkká– tette fel a kérdést tanárnő.

Talán ezért is volt jó ez a Krúdy konferencia, hogy életet leheljünk bele és magunkévá tegyük, amiket már tanulunk. A rendhagyó óra elérte a célját, az órai kereteken kívül is sikerült megtekintenünk a Krúdy Gyula életéről és munkásságáról festett képet. Sokszínű, sokoldalú alakot ismerhettünk meg, akit valamiféle varázs vesz körül. Színvonalas előadásokat hallhattunk lelkes diákoktól és tanároktól, s ezek után talán most már úgy olvashatunk Krúdyt, ahogy azt kell.

Koháry Odett 11.D