Ha elég sötét helyen tartózkodott a megfigyelő, borzongatóan csodás színekben pompázó fényeket láthatott, ha az égre pillantott hét óra után. Dombrádon meseszép fotókat készített Csákvári Kristóf, de a nyíregyházi Kövér Enikő egy örökösföldi lakás ablakából is csodás felvételt osztott meg a legnagyobb közösségi oldalon.
A háromhatár.hu Csákvári Kristóf fotóit közölte.
A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Magyarországról általában nem is látható, csak kivételes alkalmakor.
Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg. A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző színeket bocsátják ki (vörös, kék, ibolya). Ez inkább alacsonyabb szélességeken látható. A légkör leggyakoribb összetevői az oxigén (vörös, zöld) és a nitrogén (kék, ibolya) színei is láthatók.
Örökösföldön Kövér Enikő készítette ezt a felvételt.
Egy NASA-kutatókból álló kutatócsoport néhány éve azt jósolta, hogy a vártnál intenzívebb lesz ez a Napciklus, ami a sarki fényt is okozza. Nemrég pedig újabb előrejelzést adtak ki. E szerint a szoláris maximum a vártnál egy évvel korábban, 2024 végén jöhet el, ami rögtön szolgál némi magyarázattal arra, hogy miért láthatunk, akár Magyarországon is egyre gyakrabban sarki fényt.
A jövő év végére prognosztizált tetőzés ráadásul nem jelenti azt, hogy 2025-ben már nem lesz ennyi geomágneses vihar a Föld körül, ugyanis a ciklus maximuma utáni években érkeznek a legnagyobb geomágneses viharok, ilyenkor ugyanis a Nap szoláris maximum idején helyet cserélő pólusai ellentétesen állnak Föld pólusaihoz képest.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy nemcsak a szoláris maximum eléréséig, hanem jóval utána is lehet még számítani olykor sarki fényre Magyarországon; másrészt pedig azt, hogy gyakrabban potyoghatnak le műholdak, hasonlóan ahhoz, mint amikor 2022 februárjában a SpaceX elvesztett negyven Starlinket egy geomágneses vihar miatt.
