Amiről az utcák mesélnek... – Hogyan alakult ki az Október 23. tér?

A hajdani villamoskanyar parkká alakításával részben új nyomvonalra helyezték a Rákóczi és a Kossuth utcákat. Emiatt egy új közlekedési csomópontot alakítottak ki a Vay Ádám körút–Kossuth utca–Rákóczi utca–Egyház utca kereszteződésében, ahová 1985-ben a forgalmat szabályozó lámpákat is felszerelték.

Eredetileg erre a forgalmas csomópontra egy gyalogos aluljáró építését tervezték, de az akkori gazdasági körülmények ezt nem tették lehetővé. A munkálatok végeztével a Rákóczi utca kezdete „kiszorult” a Takarékpalotától, valamint a Bercsényi utcán és a Jókai téren megszűnt az átmenő forgalom, megnyílt viszont a kiskörút egy újabb szakasza.

A tér építési költségeihez az Együtt Nyíregyházáért társadalmi munkaakció keretében 165 vállalat és intézmény dolgozói is hozzájárultak, akik szabad szombatjukon vállaltak munkát és az aznapi bérüket, valamint az iskolások az almaszedéssel keresett pénzüket ajánlották fel. Ebből valósították meg azt a köztéri alkotást is, amelyet a téren állítottak fel. Ennek elkészítésére 1985 márciusában írtak ki pályázatot, amelyen Tilles Béla „Életfa” című tervét ítélték megvalósításra méltónak: „Egy nyolc méter átmérőjű körben sötétzöld gránitburkolatú talapzaton áll az alkotás. Három és fél méter magas, öt elméből alakul ki a krómacél figura. A népi művészetben ismert életfa, a tulipán a fő motívum, de egy kicsit a nőt is jelképezi”. A tér utcanév­táblájának az elkészítésére pedig Balogh Géza szobrászművész kapott megbízást, amelyet el is helyeztek az egyik közeli épületen.

A teret, ami tulajdonképpen jubileumi emlékparknak készült, 1985. október 31-én adták át, azt a város felszabadulásának emlékére Október 31. térnek keresztelték. A rendszerváltozást követően csupán a nap sorszámát módosították, így az ma az 1956-os forradalomra emlékeztet.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)