A GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai alapján 2025-ben mintegy 350–550 ezer közötti munkaerőigény jelent meg a magyar munkaügyi és állásközvetítő rendszerekben. Ezeknek csupán körülbelül 60 százalékát sikerült betölteni, így 150–250 ezer állás részben vagy teljesen üres maradt. A becslések szerint legalább 65 ezer munkakör tartósan betöltetlennek számít.
Horváth Tamás, a Menton Jobs Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint Magyarországon ma már gyakorlatilag nincs gyorsan mozgósítható munkaerő-tartalék, hiszen aki dolgozni szeretne és alkalmas rá, az jellemzően már elhelyezkedett.
A közlemény szerint a hazai iparban többezres nagyságrendben lenne szükség többek között hegesztőkre, kamionsofőrökre, CNC-megmunkálókra, gyári operátorokra, logisztikai dolgozókra, technikusokra és karbantartókra, de az agráriumban is jelentős a munkaerőhiány.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos, egyébként jól fizetett szakmák egyre kevésbé vonzóak a fiatal magyar munkavállalók számára.
A közlemény szerint ezeknek az állásoknak jelentős részét külföldi munkaerővel lehet betölteni, ahogyan az számos más európai országban is történik. 2025-ben már több mint 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon, elsősorban a logisztika, az építőipar és a gyártás területén.
Horváth Tamás hangsúlyozta: ezek a munkavállalók szigorú feltételek mellett, jellemzően ideiglenesen érkeznek az országba, és ugyanazért a bérért dolgoznak, mint a magyar munkavállalók. Véleménye szerint nélkülük több iparág működése vagy növekedése is veszélybe kerülne.
A szakember szerint miközben sokan a magas hozzáadott értékű, felsőfokú végzettséget igénylő ágazatokban látják Magyarország jövőjét, a jelenlegi hazai iparszerkezet továbbra is elsősorban alap- és középfokú végzettségű munkaerőre épül.
A beszámolót a Menton Jobs Kft. juttatta el szerkesztőségünkbe.