Mint kiderült, az irattárban lappangó tüzet már éjszaka észlelte a szomszédos fogház udvarán lévő kutya, azonban vonítását és ugatását az őr nem tudta mire vélni. Az első munkába érkezők vették észre kora reggel a füstöt, azonban súlyos hibát vétettek, mert a vasajtót nyitva hagyták, így a lappangó parázs lángra lobbant. Ráadásul telefonálni sem tudtak a tűzoltóknak, így futniuk kellett az evangélikus templomig, hogy az ott lévő toronyőröket értesítsék. A kiérkező tűzoltók már csak gázmaszkkal tudták megközelíteni a vasajtót, közülük az elsőt a füstrobbanás ki is vágta az ajtón.
Másnap a tűzrendészeti vizsgálaton kiderült, hogy nem rövidzárlat, hanem emberi gondatlanság okozta a tüzet. Lehetséges, hogy amikor a nap végén a kályhából kivitték a hamut, akkor egy légáramlat egy kis parazsat lesodorhatott a lapátról, de az is, hogy egy eldobott cigaretta, esetleg szivarvég okozta a vesztet. Ez a tűzeset is felhívta a figyelmet arra, hogy „a város nagy lendületű fejlődésével nincs arányban a tűzoltók technikai fejlődése”. Városi vízvezetékek hiányában csak lajtoskocsin tudták a vizet a helyszínre szállítani, ráadásul ebben az esetben víz helyett poroltóra lett volna szükségük, hogy az iratokat menteni tudják. A bíróságnak és az ügyfeleknek ez a későbbiekben sok problémát okozott, mert csak az iratok egy részét tudták pótolni.
Dr. Kerekes Pál ügyvéd hibásnak tartotta azt a fővárosi döntést, hogy a város által felajánlott telken új törvényszék építése helyett a régi emeletesre bővítését határozták el.
„Ahol olyan kavarodást teremt egy nagyszabású átalakítási munkálat, ott könnyen jön elő rövidzárlat, cigarettavég, szikra. És az ilyen ráépítés nem olcsó. Főképen a közönségnek nem olcsó”.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
Október 23-i munkarend:
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai közúti ellenőrzésen több mint...
