Szijjártó Péter: A kormány elkötelezett Nyíregyháza fejlesztése mellett

A tárca vezetője kiemelte: a város – melynek vonzereje nő –, versenyképes alternatíva a beruházók szempontjából, fekvése miatt is központi szerepe van, a kormány pedig elkötelezetten támogatja a következő évek jelentős vasúti és közúti fejlesztéseit is. Az alábbiakban stábunknak adott gondolataiból adunk közre részleteket.

– Ha valaki visszagondol mondjuk 12–15 évvel ezelőttre, akkor úgy emlékezhet a Dunára, mint ami Kelet- és Nyugat-Magyarország közötti gazdasági választóvonal is volt, hiszen a történelmi örökségünkből fakadóan a keleti országrész hosszú ideig lemaradt fejlődésben. Aztán egy jó 10–15 éves kőkemény stratégiával sikerült a „meccset döntetlenre hozni”, ez egy nagyon komoly Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen–Szeged tengelyre épülő fejlesztési programmal ment végbe, a kelet-magyarországi térség egy rendkívül látványos iparosításon ment keresztül.

Nyíregyháza is profitál a fejlesztésekből

– Nyíregyháza az egyik legjobb példa erre, hiszen itt az ipari park gyakorlatilag benépesült, úgyhogy kellett gondolkozni az új iparfejlesztés számára alkalmas területeken. És itt van egy közös történet a LEGO-val, a mostani egy 54 milliárd forintos nagy beruházás volt. 30 ezer négyzetméter új csarnoképület készült, új gépek, 300 új munkahely, és ennek nyomán a csomagolás és a raktár kapacitása annyival megnőtt, hogy 30 százalékkal tudják növelni a termelést. Ezzel a nyíregyházi lett a világon a második legnagyobb LEGO gyár a hat közül, ami óriási dolog! Számos rekordot döntöttek, 100 milliárdos árbevételt tavaly, 4300-an dolgoznak jelenleg, és jövőre meghaladják az ötezret, amit akkor tudunk igazán értékelni, ha megnézzük, hogy tavaly 3500 körül voltak, mindez világosan mutatja, hogy Nyíregyháza mennyit profitált ebből a beruházásból.

Kulcskérdés az energia

– A LEGO-nál most arra koncentrálnak, hogy a termelésüket úgy tegyék hatékonyabbá és versenyképe­sebbé, hogy minél nagyobb mértékben megújuló energiaforrásokat használjanak és minél kisebb mértékben kelljen vásárolni fosszilis energiahordozókat. Ez megfigyelhető az egész gazdaságban Európában, mert Brüsszel rendkívül rossz döntései, a szankciók és az olcsó energiahordozókról való leválás nyomán oda jutottunk, hogy az energiaárak Európában sokszorosára növekedtek, és azok most már jóval magasabbak, mint a kínai vagy az amerikai energiaárak. Mi, magyarok észszerű politikát folytatunk. Egyrészt nem ideologizáljuk, nem politizáljuk át az energiabeszerzéseinket. A gáznak meg az olajnak semmi köze a politikához, tehát mivel egy sajtótájékoztatóval vagy egy politikai nyilatkozattal nem lehet sem fűteni, sem meleg vizet csinálni, ezért két lábbal a földön kell állni és a földgázt meg a kőolajat meg kell venni. És ma a fizikai re­alitás ebben a térségben úgy néz ki, hogy Oroszországból származó földgáz és kőolaj nélkül Magyarországot biztonságosan ellátni nem lehet. Ezért nagyvállalatok próbálnak minél nagyobb mértékben olyan energiahordozót vásárolni, amiért nem kell külön nagy árat fizetni. Napenergia-telepet is épített a LEGO, amit most tovább növelnek, a kormány és a LEGO együttműködésében hajtjuk végre ezt az újabb fejlesztést, ami a versenyképességet segíti, így még többet fognak termelni, és még több emberre lesz szükség.

„Rendkívüli mértékben nő a város vonzereje”

– Jól tettük szerintem, hogy támogattuk a nyíregyhá­ziakat a fejlesztéseikben, mert Nyíregyháza vonzereje rendkívüli mértékben nő. A felsőoktatási és középfokú oktatási intézmények, a város környezete – szeretnek itt lakni az emberek, szeretnek ide jönni dolgozni, elérhető Budapestről. Amikor belevágtunk az első ipari park fejlesztésébe, akkor talán még nem gondolta komolyan senki rajtunk kívül, hogy ilyen mértékű beruházások érkeznek ide, én ugyanezzel az ambícióval vágnék neki az újabb iparipark-fejlesztésnek is. A kormány elkötelezett amellett, hogy továbbra is támogassa Nyíregyháza fejlesztését és a Nyíregyházára irányuló beruházásoknak a minél nagyobb mértékű megjelenését.

„Nyíregyháza versenyképes alternatíva”

- Mindez jól látszik a debreceni példából: ott, amikor betelt az egyik ipari park, akkor elkezdtük fejleszteni a másikat, és látszik, hogy ma már a modern autóipari korszak egyik európai központjává vált. Ugyanez a lehetőség van Nyíregyháza előtt is, hogy újabb beruházásokat vonzzon. Egyre jobban összekötjük majd a várost Debrecennel is közlekedési szempontból. A tervek részben már készen vannak, részben még készülnek arra nézvést, hogy a két város között mind a vasúti, mind a közúti közlekedést modernizáljuk, hogy a két vármegyeszékhely innentől kezdve együtt tudjon fejlődni, gyakorlatilag át lehessen járni az egyikből a másikba rövid idő alatt. A vasútvonal fejlesztése abszolút napirenden van és ugyanígy a 4. számú főút négysávosítása. Nagyon remélem, hogy rövid időn belül az összeköttetés olyan mértékű lesz, hogy egységes ipari gazdasági övezetről lehet majd beszélni. Mindez nagyban növeli Nyíregyháza potenciálját arra nézvést, hogy ide beruházókat vonzzon. Jelenleg is tárgyalunk több olyan beruházóval, akik Magyarországot már nagyjából eldöntötték, és fontolgatják a különböző magyarországi helyszíneket, és Nyíregyháza bizony egy versenyképes alternatíva. Úgyhogy szerintem lesznek itt még bejelentések a következő hónapokban.

Határhelyzet: központi szerep

– Ami a térséget illeti, mindkét határ felé vezető útnak a fejlesztése abszolút napirenden van, prioritásunk, Nyíregyháza központi szerepe ezzel abszolút mértékben világossá fog válni. A határátkelő helyek és határt keresztező útépítésekben ez a kormány abszolút Európa-bajnok. Megsokszoroztuk a szomszédainkkal összekötő utak, vasutak, hidak, kompjáratok számát az elmúlt 15 esztendőben. Ebben a térségben is Ukrajnával és Romániával is több új átkelőt építettünk. Románia schengeni csatlakozása eleve segített, mert volt 10 út, ami átkelt a magyar–román határon, de nem lehetett őket használni, mert nem épült ki rá az infrastruktúra, és még Ukrajna vonatkozásában is át tudtunk adni egy új határátkelő helyet a közelmúltban. Plusz a vasúti összeköttetés is létrejött Budapest és Beregszász, Budapest és Ungvár között, ami korábban szintén nem volt meg ebben a formában. Tehát ebben a nagyon nehéz politikai helyzetben is el tudtunk érni ilyen gyakorlati sikereket.

Nagyívű infrastrukturális fejlesztések várhatóak

– Nyíregyházáról szólva, mivel a százas számú, Debrecent és Nyíregyházát is összekötő vasútvonal fejlesztése napirenden van, ez együtt jár azzal, hogy a szintbeli kereszteződéseket meg kell szüntetni, ezért aluljárókat, vagy felüljárókat kell építeni. Lázár János miniszter úr minisztériumában már készülnek erre vonatkozó tervek. ő folyamatosan egyeztet Kovács Ferenc polgármester úrral, illetve a helyi országgyűlési képviselőkkel. Ezeknek az eredményeként jött ki, hogy a százas vasútvonal, a 4-es főút négysávúsítása és a határral való összekötés, valamint az északi elkerülőnek a megépítése kulcskérdés Nyíregyháza számára. Erre nemcsak kormányzati szándék van, hanem a következő esztendőkben ezeket mind meg kell valósítani.

Szerző: Tarczy Gyula